Olvasván Kurt Tepperwein- A félelemtől az életörömig című könyvét, ami a Mérték kiadónál jelent meg, azon gondolkoztam, hogy a rákos betegeknél milyen jelentősége lehet a félelemnek, vajon mitől is félnek leginkább a rákos betegek, milyen típusú félelmekkel találkozhatunk esetükben.
A könyv részletesen leírja a félelmek kialakulási módját születéskor, gyerekkorban a nevelés hatására és a felnőttkorban kialakuló félelmekről is ír.
Félelemnek nevezzűk általában egy általánosítható érzést, fóbiának, amikor a félelemnek tárgya van és pániknak amikor a félelem úgy ér bennűnket, mint derűlt égből a villámcsapás. A félelem kialakulásához nagyon bonyolult lelki folyamatok vezetnek. Csak gondolni kell Pavlov kutyakisérleteire például, de ez csak egy apró részlete a mechanizmusnak.
A lényeg az, hogy nagyon fontos, hogy megszabaduljunk félelmeinktől, ami kellemetlen érzés és visszanyerjük életkedvünket. Általában rákos betegeknél félelem a pokoltól, az egyedűlléttől, a fertőzésektől, az elválástól, a haláltól vagy a félelem a jövőtől alakul ki.
A könyv elég részletesen, de nehézkesen magyarázza a félelmek létrejöttét, ezért inkább csak pszichológia szakos irányultságuak, végzettségűek értik meg a folyamatokat. Amit a laikusok megérthetnek, azok a félelemoldó gyakorlatok, ami a könyvben található. Egy példa: Az elárasztásos technika leírása: Az elárasztásos technikát a következőképpen is elképzelhetjük: Ha félünk valamitől, gondolatban növesszük irgalmatlan méretűre a félelem kiváltóját! Mondjuk, ha félünk a pókoktól, képzeljűnk magunk elé egy harminc centi átmérőjű madárpókot. Ha nem merünk a kétméteres trambulinról a medencébe ugrani, akkor képzeljük el azt, hogy muszáj a tízméteresről leugranunk, mert nem tehetünk másképp. Ha félünk lenézni a harmadik emeleti erkélyről, akkor képzeljűk el, hogy a harmincadik emeleten állunk és az erkélynek nincs korlátja. Ha félünk a partnerünktől, képzeljűnk el egy tízszer gonoszabbat, utálatosabbat- kövessűk nyomon a félelmet. Tehát fantáziánkban felnagyítva éljűk át a félelmet és hagyjuk, hogy teljesen eláradjon bennünk- abban a reményben, hogy a valódi félelemkiváltóval szembekerűlve majd viszonylag ártatlannak fog tűnni a szemünkben az elképzelt horrorjelenetek után. Ezt rákos betegségkor megjelenő félelmek esetén is felhasználhatjuk.
Ehhez hasonló gyakorlatok találhatók a könyvben, csak még párat említek: mind-setting, rábeszélés, gondolkodásváltoztatás, mentális megélés, fantáziálás a félelem ellen, hipnózis, reinkarnációs terápia, időutazás, dehipnoterápia, ésszerűsítés, a legrosszabb elfogadása, magatartásváltoztatás, Pavlov-terápia, belső menedékhelyek, félelem lépésenkénti megközelítése, a félelem negatív energiáinak felhasználása épűlésre, provokációs módszerek, ellenszabályozás, elárasztás, a félelmes jelenetek megelőzése Dickens-folyamattal, Leverage- az emelőkar megkeresése, lazítás, légzésterápiák, tánc, mozgás, jóga stb.
Egy másik könnyű módszer amit le szeretnék írni a következő: Gondolatban be kell lélegezni azt a jó minőséget, amit a magunkévá szeretnénk tenni például a bátorságot, a nem kívánt negatívumot pl. a félelmet pedig kilélegezni, mondjuk húszlégzésnyi időtartamban.
Az áldás mindent pozítivra fordít, írja a könyv. Ha félünk valakitől, áldjuk meg. Ha félünk a magasban, áldjuk meg a magaslatot. Ha félünk a repüléstől, áldjuk meg a repülőgépet stb. Áldásformula: Isten szíve által legyen áldott az egész föld, különösen legyen áldott..... Az áldás alkalmazása a legrosszabb helyzetekből is a legjobbat hozza ki.
Egy idézet végűl a könyvből: *A félelem különös jószág: ha elszaladunk tőle, egyre növekszik és egyre fenyegetőbb, ám minél inkább megközelítjűk, annál kissebbre zsugorodik. Ha ma elmenekülök előle, holnapra megnő. De ha ma legyőzöm, holnapra kisebb lesz!*
Fontos, hogy a rákos betegek legyőzzék félelmeiket, mert csak így tudnak minőségi életet élni, bátran fordulhatnak pszichológushoz, szakemberekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése